Működés

Szervezeti felépítés

A Kari Hallgatói Önkormányzat (KHÖK) felépítése:

A KHÖK a jogait szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon, valamennyi tagja érdekeinek képviselete céljából gyakorolja  A KHÖK minden tagja választójoggal rendelkezik, és a KHÖK képviselőjének vagy annak tisztségére megválasztható. A KHÖK jogait az alábbi formákban, testületeken keresztül gyakorolja: 

a) Kari Hallgatói Szavazás (a továbbiakban: Szavazás); 
b) Kari Hallgatói Fórum (a továbbiakban: Fórum); 
c) GTK Hallgatói Képviselet (a továbbiakban: GTK HK). 

A KHÖK vezető testülete a GTK Hallgatói Képviselet (GTK HK). A KHÖK tisztségviselője a GTK HK elnöke.  

A GTK HK 15 főből áll.  A GTK HK szavazati jogú tagja a Tisztújító Kari Hallgatói Szavazás szerint választott 14 hallgató valamint a GTK HK elnöke.

A GTK HK megbízottjai:

• Általános alelnök;
• Belső működésért felelős alelnök;
• Egyetemi Hallgatói Képviseletbe delegált képviselők;
• Oktatási referens;
• Pályázati referens;
• Szociális referens;
• Gazdasági referens;
• Kollégiumi referens;
• Külügyi referens;
• Rendezvényfelelős;
• Kommunikáció és PR felelős;
• Szponzoráció és partnerkapcsolati felelős;
• Kari lap-felelős;
• Szakkollégiumi és öntevékeny köri felelős;
• Irodafelelős;
• Oktatási és Szakmai Bizottság (a továbbiakban OSZB) vezető;
• Pályázati Bizottság (a továbbiakban PB) vezető;
• Szociális Bizottság (a továbbiakban SZB) vezető;
• Emlékeztető vezető;
• Gólyatanács vezető;
• Mentorgárda vezető;
• Rendezvényszervező Csoport vezető;
• Instruktorgárda vezető;
• Sportszervező Csoport vezető.

 A GTK HK hatáskörét testületileg gyakorolja. Ennek érdekében hatáskörét lásd a BME GTK KHÖK SZMSZ 7.§ (4) bekezdésben. 

A GTK HK feladatainak ellátására állandó vagy munkabizottságokat hoz létre. A GTK HK állandó bizottságai:

a) Oktatási és Szakmai Bizottság (továbbiakban: OSZB);
b) Pályázati Bizottság (továbbiakban: PB);
c) Szociális Bizottság (továbbiakban: SZB).

 

Belső bizottságok

Oktatási és Szakmai Bizottság (OSZB)

 Az OSZB feladata a KHÖK-re háruló belső szabályozóban rögzített oktatási, tanulmányi ügyek intézése, így különösen 

a) javaslatot tesz a tanulmányi ösztöndíj osztási elveire;
b) a GTK HK által elvárt véleményezési, döntés-előkészítési eljárást folytat le;
c) a Kar által gondozott szakokon folytatott oktatási tevékenységet ellenőrzi. Az OSZB az ellenőrzésről jelentést készít a GTK HK részére, a feltárt problémákra megoldási javaslatot dolgoz ki;
d) a Kar hallgatóit érintő – különösképpen az belső szabályozóval ellentétes eljárásból fakadó – problémákat vizsgál ki;
e) segíti az OSZB vezető munkáját a kari szakmai és tudományos élet fejlesztésében.

Pályázati Bizottság (PB)

 A PB intézi a KHÖK-re háruló belső szabályozóban rögzített juttatási ügyeket, így különösen:

a) javaslatot tesz a Kari BME ösztöndíj, illetve az egyéb kari kiegészítő ösztöndíjak odaítélésére; 
b) közreműködik a kari ösztöndíjak bírálásában;
c) lefolytatja a GTK HK által elvárt véleményezési, döntés-előkészítési eljárásokat; 
d) kapcsolatot tart más Karok hasonló feladatokat ellátó testületeivel.

Kari bizottságok

Kari Tanulmányi Bizottság

 A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB) jár el. A KTB jogköre minden, a tanulmányi- és vizsgakérdések körébe szokásosan sorolt és jelen szabályzatban más személyhez, vagy testülethez nem rendelt ügyre kiterjed, így első fokon különösen az alábbi ügyekre:

a) utólagos passzív félévre vonatkozó kérelmek elbírálása;
b) átvétel esetén az átvételt a végbizonyítvány megszerzéséig rendelkezésre álló félévek számának meghatározása a;
c) döntés az átvételről;
d) vendéghallgatói jogviszony engedélyezése;
e) utólagos tantárgyfelvétel, illetve leadás engedélyezése;
f) tantárgykövetelményekben lévő számonkérések időpont egyeztetése;
g) az előző félévekben megszerzett aláírás érvényességének megállapítása, a tantárgyfelelős véleményét kikérve;
h) a vizsgarenddel kapcsolatban érkezett panaszok elbírálása a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével;
i) vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontban különösen indokolt esetben;
j) kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése;
k) méltányosság gyakorlása;
l) az adott szakra történt felvételt megelőzően szerzett krediteket befogadtató hallgató által módosítására benyújtott kérelem elbírálása;
m) a mintatanterv szerinti tantárgyak zárthelyi dolgozatainak ütemezése;
n) a vizsgarend kialakítása, amennyiben a karon ezt nem a Dékáni Hivatal végzi;
o) döntés minden olyan tanulmányokkal kapcsolatos kérdésben, amelyről a TVSZ vagy más szabályzat nem rendelkezik;
p) keresztfélévben tanórák megtartásával induló kurzusok kijelölése;
q) tantárgy javító céllal történő ismételt felvételére benyújtott kérelem elbírálása;
r) más felsőoktatási intézmény hallgatója és a BME között vendéghallgatói jogviszony létesítéséről;
s) döntés a tantárgyfelelős által a vizsgahelyek számára tett javaslatról.

 

Kari Tanács

 A Kari Tanács a Karnak – a Szenátus által átruházott jogkörben eljáró – döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. A Kari Tanács a Kar szervezeti egységei által delegált küldöttekből áll. A tagok egyharmadát mínusz egy főt a HÖK Alapszabályában megnevezett testület delegálja, valamint ezen felül 1 főt a Doktorandusz Önkormányzat (DOK) Alapszabályban megnevezett testület delegál. A Kari Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a GTK SZMSZ kari szintű elfogadása és módosítása;
2. a kari költségvetés elfogadása és módosítása;
3. kari szintű döntés a kari szervezeti egységek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről, valamint azok szervezeti és működési szabályzatainak elfogadása, módosítása és hatályon kívül helyezése;
4. a Kari Tanács munkatervének elfogadása (módosítása);
5. saját működésének elősegítésére szolgáló állandó-, munka- és szakbizottságok létrehozása;
6. a dékáni pályázatok véleményezése;
7. a Kar szervezeti struktúrájának kari szintű meghatározása, az intézeteken belüli egyéb szervezeti egység létesítésére, megszüntetésére vonatkozó intézeti előterjesztések, különösen az intézetek szervezetén belül létrehozandó kutatócsoportok létrehozásának engedélyezése;
8. mindazok a szenátusi hatáskörök, amelyeket a Szenátus a Karra átruház;
9. rendszeresen – de évente legalább egy alkalommal – a Kar működésének, gazdálkodásának, a Kar által kitűzött feladatok végrehajtásának áttekintése,
10. a dékáni vezetés beszámoltatása;

A Kari Tanács állandó bizottságokat és munkabizottságokat hoz létre. A bizottságok létrehozására, hatáskörére és feladatára vonatkozó részletes szabályokat a magasabb szintű jogszabályi rendelkezések és belső szabályzatok keretei között dékáni utasítás állapítja meg.

A Kari Tanács állandó bizottságai:

• Kari Gazdasági Bizottság
• Kari Oktatási Bizottság
• Kari Tudományos Bizottság
• Kari Innovációs Bizottság

 

 A tantárgyak befogadásában a szakmai döntéseket a Kari Akkreditációs és Tantárgyi Bizottság hozza. A hallgató kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben, más képzési szinten teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést  a más felsőoktatási intézményekkel meglevő, kreditátvitelre vonatkozó megállapodások figyelembevételével a Bizottság hozza. A Bizottság a hozzá a Tanulmányi Ügyrendben meghatározott, határidőre benyújtott kérelmeket, olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét.

Egyetemi bizottságok

Szenátus

 a) elfogadja és módosítja, vagy hatályon kívül helyezi:

•  az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát,
•  a képzési programot a Képzési Kódex szerint,
• az SZMR-t és a Függelékben felsorolt szabályzatokat,
• minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit a Humánpolitikai Szabályzatban;

b) meghatározza

• a hallgatói tanácsadás rendszerét a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában,
• az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét az Oktatás Hallgatói Véleményezésének Szabályzatában;

c) saját hatáskörben dönt

• az átfogó szervezeti egységek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről jelen szabályzat megalkotása, módosítása és hatályon kívül helyezése keretében,
• a Tudományos Tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
• az egyetemi hatáskörbe tartozó tagjainak delegálásáról, visszahívásáról,
• az Egyetem állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról,
• köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, a Térítési és Juttatási Szabályzat szerint,
• a doktori iskolák létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról a Doktori és Habilitációs Szabályzat szerint,

d) a fenntartó egyetértésével dönt

• fejlesztés indításáról,
• az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
• gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;

e) kezdeményezi képzés indítását, illetve megszüntetését a Képzési Kódex szerint,

f) véleményezi az Egyetem átalakulását,

g) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét a Humánpolitikai Szabályzat szerint,

h) kezdeményezheti a rektor visszahívását,

i) állandó bizottságot hoz létre a hallgatók tanulmányi, vizsga ügyeinek intézésére a Tanulmányi és 

Vizsgaszabályzatban, valamint a hallgatók szociális ügyeinek intézésére a Térítési és Juttatási 

Szabályzatban rögzítetten,

j) jóváhagyja a HÖK és a DOK Alapszabályt.

 

A Szenátus az SZMR rendelkezése alapján kizárólagos hatáskörében eljárva

a) a Költségvetési Szabályzatban foglaltak szerint elfogadja az Egyetem

• belső költségvetését, továbbá vagyongazdálkodási tervét,
• számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját;

b) elfogadja üléstervét,

c) saját működésének elősegítésére – a jogszabályok előírásait figyelembe véve – bizottságokat hoz létre,

 

A Szenátus a Humánpolitikai Szabályzatban rendelkezik az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról. A Szenátus dönt, jóváhagy, egyetért, véleményez minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat, vagy szenátusi határozat a hatáskörébe utal. A Szenátus létszáma legfeljebb 28 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak – a kancellárral együtt – hivatalból tagja. A Szenátus tagjai – a rektor és a kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat.