Működés
A Kari Hallgatói Önkormányzat (KHÖK) felépítése:
A KHÖK a jogait szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon, valamennyi tagja érdekeinek képviselete céljából gyakorolja A KHÖK minden tagja választójoggal rendelkezik, és a KHÖK képviselőjének vagy annak tisztségére megválasztható. A KHÖK jogait az alábbi formákban, testületeken keresztül gyakorolja:
a) Kari Hallgatói Szavazás (a továbbiakban: Szavazás);
b) Kari Hallgatói Fórum (a továbbiakban: Fórum);
c) GTK Hallgatói Képviselet (a továbbiakban: GTK HK).
A KHÖK vezető testülete a GTK Hallgatói Képviselet (GTK HK). A KHÖK tisztségviselője a GTK HK elnöke.
A GTK HK 15 főből áll. A GTK HK szavazati jogú tagja a Tisztújító Kari Hallgatói Szavazás szerint választott 14 hallgató valamint a GTK HK elnöke.
A GTK HK megbízottjai:
- Általános alelnök;
- Belső működésért felelős alelnök;
- Egyetemi Hallgatói Képviseletbe delegált képviselők;
- Oktatási Bizottság (a továbbiakban: OB) vezető;
- Kari Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: KDJB) vezető;
- Szociális referens;
- Kollégiumi referens;
- Gazdasági referens;
- Külügyi referens
- Rendezvényfelelős;
- Rendezvényszervező Csoport vezető;
- PR- és szponzor felelős;
- Kari lap-felelős;
- Sportfelelős;
- Szakkollégiumi és öntevékeny köri felelős;
- Irodafelelős;
- Emlékeztető vezető
- Instruktorgárda vezető;
- Mentorgárda vezető.
A GTK HK hatáskörét testületileg gyakorolja. Ennek érdekében hatáskörét lásd a BME GTK KHÖK SZMSZ 7.§ (4) bekezdésben.
A GTK HK feladatainak ellátására állandó vagy munkabizottságokat hoz létre. A GTK HK állandó bizottságai:
a) Kari Diákjóléti Bizottság (továbbiakban: KDJB);
b) Oktatási Bizottság (továbbiakban: OB).
Oktatási Bizottság (OB)
Az OB feladata a KHÖK-re háruló belső szabályozóban rögzített oktatási, tanulmányi ügyek intézése, így különösen
a) javaslatot tesz a félévközi követelmények utólagos változtatásainak elfogadására, véleményalkotás az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezéséről (OMHV), valamint a hallgatói információs rendszerben fellelhető információkról;
b) javaslatot tesz a tanulmányi ösztöndíj osztási elveiről;
c) javaslatot tesz az önköltséges képzésből állami finanszírozású képzésbe (és fordítva) átsorolható hallgatókról;
d) a GTK HK által elvárt véleményezési, döntés-előkészítési eljárást folytat le;
e) a Kar által gondozott szakokon folytatott oktatási tevékenységet ellenőrzi. Az OB az ellenőrzésről jelentést készít a GTK HK részére, a feltárt problémákra megoldási javaslatot dolgoz ki;
f) a Kar hallgatóit érintő – különösképpen az belső szabályozóval ellentétes eljárásból fakadó – problémákat vizsgál ki;
g) kapcsolatot tart más Karok hasonló feladatokat ellátó testületeivel;
h) segíti a kari zárthelyi naptár elkészítését;
i) javaslatot tesz a GTK HK-nak a tankörvezetők személyére és koordinálja a tanköröket.
Kari Diákjóléti Bizottság (KDJB)
A KDJB intézi a KHÖK-re háruló belső szabályozóban rögzített juttatási ügyeket, így különösen:
a) javaslatot tesz a Kari BME ösztöndíj, illetve az egyéb kari kiegészítő ösztöndíjak odaítélésére;
b) lefolytatja a GTK HK által elvárt véleményezési, döntés-előkészítési eljárásokat;
c) kapcsolatot tart más Karok hasonló feladatokat ellátó testületeivel.
Kari Tanulmányi Bizottság
A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB) jár el. A KTB jogköre minden, a tanulmányi- és vizsgakérdések körébe szokásosan sorolt és jelen szabályzatban más személyhez, vagy testülethez nem rendelt ügyre kiterjed, így első fokon különösen az alábbi ügyekre:
a) utólagos passzív félévre vonatkozó kérelmek elbírálása;
b) átvétel esetén az átvételt a végbizonyítvány megszerzéséig rendelkezésre álló félévek számának meghatározása a;
c) döntés az átvételről;
d) vendéghallgatói jogviszony engedélyezése;
e) utólagos tantárgyfelvétel, illetve leadás engedélyezése;
f) tantárgykövetelményekben lévő számonkérések időpont egyeztetése;
g) az előző félévekben megszerzett aláírás érvényességének megállapítása, a tantárgyfelelős véleményét kikérve;
h) a vizsgarenddel kapcsolatban érkezett panaszok elbírálása a Kari Hallgatói Képviselet egyetértésével;
i) vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontban különösen indokolt esetben;
j) kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése;
k) méltányosság gyakorlása;
l) az adott szakra történt felvételt megelőzően szerzett krediteket befogadtató hallgató által módosítására benyújtott kérelem elbírálása;
m) a mintatanterv szerinti tantárgyak zárthelyi dolgozatainak ütemezése;
n) a vizsgarend kialakítása, amennyiben a karon ezt nem a Dékáni Hivatal végzi;
o) döntés minden olyan tanulmányokkal kapcsolatos kérdésben, amelyről a TVSZ vagy más szabályzat nem rendelkezik;
p) keresztfélévben tanórák megtartásával induló kurzusok kijelölése;
q) tantárgy javító céllal történő ismételt felvételére benyújtott kérelem elbírálása;
r) más felsőoktatási intézmény hallgatója és a BME között vendéghallgatói jogviszony létesítéséről;
s) döntés a tantárgyfelelős által a vizsgahelyek számára tett javaslatról.
Kari Tanács
A Kari Tanács a Karnak – a Szenátus által átruházott jogkörben eljáró – döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. A Kari Tanács a Kar szervezeti egységei által delegált küldöttekből áll. A tagok egyharmadát mínusz egy főt a HÖK Alapszabályában megnevezett testület delegálja, valamint ezen felül 1 főt a Doktorandusz Önkormányzat (DOK) Alapszabályban megnevezett testület delegál. A Kari Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a GTK SZMSZ kari szintű elfogadása és módosítása;
- a kari költségvetés elfogadása és módosítása;
- kari szintű döntés a kari szervezeti egységek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről, valamint azok szervezeti és működési szabályzatainak elfogadása, módosítása és hatályon kívül helyezése;
- a Kari Tanács munkatervének elfogadása (módosítása);
- saját működésének elősegítésére szolgáló állandó-, munka- és szakbizottságok létrehozása;
- a dékáni pályázatok véleményezése;
- a Kar szervezeti struktúrájának kari szintű meghatározása, az intézeteken belüli egyéb szervezeti egység létesítésére, megszüntetésére vonatkozó intézeti előterjesztések, különösen az intézetek szervezetén belül létrehozandó kutatócsoportok létrehozásának engedélyezése;
- mindazok a szenátusi hatáskörök, amelyeket a Szenátus a Karra átruház;
- rendszeresen – de évente legalább egy alkalommal – a Kar működésének, gazdálkodásának, a Kar által kitűzött feladatok végrehajtásának áttekintése,
- a dékáni vezetés beszámoltatása;
A Kari Tanács állandó bizottságokat és munkabizottságokat hoz létre. A bizottságok létrehozására, hatáskörére és feladatára vonatkozó részletes szabályokat a magasabb szintű jogszabályi rendelkezések és belső szabályzatok keretei között dékáni utasítás állapítja meg.
A Kari Tanács állandó bizottságai:
- Kari Gazdasági Bizottság
- Kari Oktatási Bizottság
- Kari Tudományos Bizottság
- Kari Innovációs Bizottság
A tantárgyak befogadásában a szakmai döntéseket a Kari Akkreditációs és Tantárgyi Bizottság hozza. A hallgató kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben, más képzési szinten teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést a más felsőoktatási intézményekkel meglevő, kreditátvitelre vonatkozó megállapodások figyelembevételével a Bizottság hozza. A Bizottság a hozzá a Tanulmányi Ügyrendben meghatározott, határidőre benyújtott kérelmeket, olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét.
Szenátus
a) elfogadja és módosítja, vagy hatályon kívül helyezi:
- az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát,
- a képzési programot a Képzési Kódex szerint,
- az SZMR-t és a Függelékben felsorolt szabályzatokat,
- minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit a Humánpolitikai Szabályzatban;
b) meghatározza
- a hallgatói tanácsadás rendszerét a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában,
- az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét az Oktatás Hallgatói Véleményezésének Szabályzatában;
c) saját hatáskörben dönt
- az átfogó szervezeti egységek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről jelen szabályzat megalkotása, módosítása és hatályon kívül helyezése keretében,
- a Tudományos Tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
- az egyetemi hatáskörbe tartozó tagjainak delegálásáról, visszahívásáról,
- az Egyetem állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról,
- köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, a Térítési és Juttatási Szabályzat szerint,
- a doktori iskolák létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról a Doktori és Habilitációs Szabályzat szerint,
d) a fenntartó egyetértésével dönt
- fejlesztés indításáról,
- az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
- gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;
e) kezdeményezi képzés indítását, illetve megszüntetését a Képzési Kódex szerint,
f) véleményezi az Egyetem átalakulását,
g) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét a Humánpolitikai Szabályzat szerint,
h) kezdeményezheti a rektor visszahívását,
i) állandó bizottságot hoz létre a hallgatók tanulmányi, vizsga ügyeinek intézésére a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatban, valamint a hallgatók szociális ügyeinek intézésére a Térítési és Juttatási
Szabályzatban rögzítetten,
j) jóváhagyja a HÖK és a DOK Alapszabályt.
A Szenátus az SZMR rendelkezése alapján kizárólagos hatáskörében eljárva
a) a Költségvetési Szabályzatban foglaltak szerint elfogadja az Egyetem
- belső költségvetését, továbbá vagyongazdálkodási tervét,
- számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját;
b) elfogadja üléstervét,
c) saját működésének elősegítésére – a jogszabályok előírásait figyelembe véve – bizottságokat hoz létre,
A Szenátus a Humánpolitikai Szabályzatban rendelkezik az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról. A Szenátus dönt, jóváhagy, egyetért, véleményez minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat, vagy szenátusi határozat a hatáskörébe utal. A Szenátus létszáma legfeljebb 28 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak – a kancellárral együtt – hivatalból tagja. A Szenátus tagjai – a rektor és a kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat.